Gondolatok a Véndiáktalálkozóról

Véget ért a szatmárnémeti magyar véndiákok legnagyobb összejövetele, a Véndiáktalálkozó. Az idén XIX. alkalommal megrendezett összejövetelről a szervező szövetség elnökét, Gönczy Gábor kérdeztük.

A szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Véndiákszövetség, Ligeti L. Zoltánhoz köthető. Az 1989-es rendszerváltást 70 évesen megélő Ligeti kezdeményezte a Kölcsey Kör újraalakítását. Az egykori végzős magyar diákok számára 1992 volt az az év, amikor először ünnepelhették meg újratalálkozásukat.

Az akkori találkozó ökumenikus istentisztelettel kezdődött, az ünnepi műsor keretén belül, az Északi Színház művészei is felléptek. Több, mint harminc szobor, festmény és grafika volt látható az esemény keretén belül megrendezett képzőművészeti kiállításon. Az eltelt évek során már körvonalazódott mindenki szerepe, így olajozottabban ment a szervezés, mindenki tudta már, mi a dolga - tudtuk meg Gönczytől.

Természetesen mindig is érték negatív kritikák is a szervezőket a rengeteg pozitív mellett, azonban ezekből is tanulva alakították ki a már hagyományossá vált programokat. Az idők során bizonyos eseményekről lemondtak, mások időtartamát lerövidítették, esetenként teljesen új ötletekkel rukkoltak elő, hogy a visszalátogató diákok jól érezzék magukat.

Családias hangulat jellemzi a találkozókat

A találkozón állandó jelleggel áldoznak a kultúrának, ugyanakkor a felhőtlen szórakozást is igen fontosnak tartják. A fellépők 80%-a karitatív módon jön el, így érthető, hogy nem tudják felvenni a versenyt egy nagy költségvetésből szervezett rendezvénnyel. A Véndiáktalálkozó azonban nem is erről szól. Ez a Szatmárnémetiben végzett magyar diákok rendezvénye, amelyen jól esik beszélgetni, szórakozni azokkal a személyekkel, akiket évek-, évtizedek óta nem láttunk.

A találkozóra a legmesszibb vidékről is hazajönnek az egykori osztálytársak, hogy egy pohár sör, vagy üdítő mellett elmeséljék, kinek hogyan alakult az élete. Az egyszerűség, és családiasság hangulatában zajló rendezvényről pedig nem hiányozhat az éjfélig tartó buli sem. Idősek, fiatalok táncolnak, énekelnek a már hagyományossá vált rendezvényen. Az élménydús hétvége utolsó perceiben az egykori diákok elbúcsúznak egymástól, és feltöltődve, a viszontlátás reményében térnek vissza a saját mindennapi életükbe.

A szervezők pedig folytatják munkájukat, tervezik a következő év találkozóját és várják az észrevételeket, ötleteket, hogy minél jobb és színvonalasabb legyen a Véndiáktalálozó.

Gönczy elmondta, nagyon hálás mindazoknak, akik anyagilag es erkölcsileg támogatták a találkozót, de főleg azoknak a szervezőtarsaknak, akik farádtságot nem kímélve, szabadidőt feláldozva szervezték meg ezt az együttlétet.
A rendezvény szlogenje továbbra is változatlan: Jövőre ugyanitt találkozunk!